> Zavar, hogy a családi összejöveteleken a közéleti témákat jobb elkerülni, ha nem akarsz kilátástalan, éles vitába kerülni másokkal?
> Szeretnél olyanokkal találkozni, akiknek a világnézete különbözik a tiédtől és jobban megérteni, vajon hogyan alakították ki álláspontjukat?
> Kíváncsi vagy, hogy vannak-e egyáltalán közös pontok köztetek, vannak-e közös értékeitek? Hogy tudtok-e konstruktív párbeszédet folytatni?
Ha igen, gyere el kétnapos tréningünkre!
Az első ilyen tréninget október végén már megtartottuk, de van még néhány hely az érdeklődők számára a december 3-4.-i alkalomra.
A tréningen arra keresünk majd válaszokat, hogy a résztvevők hogyan gondolkodnak a világról, milyen félelmeik, szükségleteik, reményeik vannak a jövővel kapcsolatban. A tréning célja egymás gondolkodásmódjának jobb megértése, és nem egymás meggyőzése. A személyes történetekre, gondolatokra koncentrálunk és nem próbálunk meg igazságot tenni közéleti, politikai kérdésekben.
Időpont: 2022. december 3-4., mindkét nap 09.00 – 18.00 óra között
Helyszín: 1067 Budapest, Eötvös utca 10., 202-es terem
Trénerek:
Rácz Anna, pszichológus, kognitív viselkedésterápiás konzultáns
Füredi Katica, szakpszichológus, pár- és családterapeuta
A tréning ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Ha szeretnél részt venni, 2022. december 1-ig itt lehet regisztrálni:
> Szeretnél olyanokkal találkozni, akiknek a világnézete különbözik a tiédtől és jobban megérteni, vajon hogyan alakították ki álláspontjukat?
> Kíváncsi vagy, hogy vannak-e egyáltalán közös pontok köztetek, vannak-e közös értékeitek? Hogy tudtok-e konstruktív párbeszédet folytatni?
Ha igen, gyere el kétnapos tréningünkre!
Az első ilyen tréninget október végén már megtartottuk, de van még néhány hely az érdeklődők számára a december 3-4.-i alkalomra.
A tréningen arra keresünk majd válaszokat, hogy a résztvevők hogyan gondolkodnak a világról, milyen félelmeik, szükségleteik, reményeik vannak a jövővel kapcsolatban. A tréning célja egymás gondolkodásmódjának jobb megértése, és nem egymás meggyőzése. A személyes történetekre, gondolatokra koncentrálunk és nem próbálunk meg igazságot tenni közéleti, politikai kérdésekben.
Időpont: 2022. december 3-4., mindkét nap 09.00 – 18.00 óra között
Helyszín: 1067 Budapest, Eötvös utca 10., 202-es terem
Trénerek:
Rácz Anna, pszichológus, kognitív viselkedésterápiás konzultáns
Füredi Katica, szakpszichológus, pár- és családterapeuta
A tréning ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Ha szeretnél részt venni, 2022. december 1-ig itt lehet regisztrálni:
A témához kapcsolódóan korábban már szerveztünk kiscsoportos beszélgetéseket, úgynevezett fókuszcsoportokat, melyre ellentétes világnézetű résztvevőket invitáltunk, és a konfliktust generáló témákat sem kerültük el. Ennek ellenére jó tapasztalataink vannak, úgy tűnik, a párbeszéd nem lehetetlen.
Néhány idézet a fókuszcsoport résztvevőktől arról, hogyan élték meg a vitát:
„Én reggelig tudnám folytatni. Én ezt nagyon élveztem, megmondom őszintén.”
„Én azt gondoltam, hogy a (NÉV) milyen jó fej, attól függetlenül, hogy semmivel nem értek egyet, amit most mondott.”
„Nekem mindig érdekes különböző nézőpontoknak a találkozása.”
„És nagyon örülök neki, hogy ennyire kulturáltan tudtok erről beszélni, és így mindenki elmondhatta a véleményét, és próbálta hallgatni a másik oldalt is.”
A tréning a „Storytelling against polarization (STOP)” elnevezésű program keretében kerül megszervezésre, melyet az Erasmus+ támogat.
A tréning felépítése
Néhány idézet a fókuszcsoport résztvevőktől arról, hogyan élték meg a vitát:
„Én reggelig tudnám folytatni. Én ezt nagyon élveztem, megmondom őszintén.”
„Én azt gondoltam, hogy a (NÉV) milyen jó fej, attól függetlenül, hogy semmivel nem értek egyet, amit most mondott.”
„Nekem mindig érdekes különböző nézőpontoknak a találkozása.”
„És nagyon örülök neki, hogy ennyire kulturáltan tudtok erről beszélni, és így mindenki elmondhatta a véleményét, és próbálta hallgatni a másik oldalt is.”
A tréning a „Storytelling against polarization (STOP)” elnevezésű program keretében kerül megszervezésre, melyet az Erasmus+ támogat.
A tréning felépítése
1) A STOP program bemutatása, és az eddig elkészült anyagok ismertetése:
- fókuszcsoportos beszélgetések eredménye, melyet különböző világnézetű személyek részvételével szerveztünk
- bevezető kiadvány bemutatása, mely körül járja a polarizáció (megosztottság) témáját és annak következményeit a projektben résztvevő országokban (Magyarországon, Hollandiában, Olaszországban, Spanyolországban és Törökországban)
2) Gyakorlatok, játékok, személyes történetek megosztása, beszélgetések. Néhány téma:
- identitás, ki vagyok én – mi az, ami összeköt, mi az, ami megkülönböztet másoktól
- értékek, melyeket fontosnak tartok
- félelmek, igények, remények
- kiben bízom, kit/mit és mi alapján tartok hiteles forrásnak
- el tudom-e képzelni, hogy nincs birtokomban a teljes igazság, lehet, hogy valamit rosszul ítélek meg
- aktív hallgatás és erőszakmentes kommunikáció
Ha tudunk, megpróbálunk közös pontokat találni anélkül, hogy a különbségeket háttérbe szorítanánk.
Fontos, hogy mindenki csak annyit oszt meg, amennyit szeretne, bármelyik feladatból ki lehet maradni.
Miért tartjuk fontosnak a tréninget?
Az európaiak többsége úgy véli, hogy országaikban nagyobb a megosztottság, a polarizáció, mint 10 évvel ezelőtt, és az emberek egyre inkább a "mi" és "ők" közötti ellentétben látják és írják le a politikát és a társadalmat. Minél polarizáltabb egy társadalom, annál inkább "törzsi" szemüvegen keresztül látjuk a világot, nem pedig mindenki közös javát szem előtt tartva. Az eltérő álláspontok megértése, sőt meghallgatása is egyre nehezebb ilyen légkörben. Eljön egy pont, amikor már nemcsak azt gondoljuk, hogy a másik félre van vezetve, vagy tudatlan, hanem rossz szándékot is tulajdonítunk azoknak, akik nem a "mi" csoportunkhoz tartoznak.
Ez a folyamat egy sor negatív következményhez vezet, ezek közül csak néhányat említünk:
- a hiedelmek és vélemények szélsőségesebbé válnak, egyre jobban hiszünk a saját igazunkban, ami csökkenti a másik meghallgatásának igényét
- a bizonytalanságot egyre inkább a gyengeség jelének tekintjük, az árnyalt, kritikai gondolkodás háttérbe szorul
- hajlamosak vagyunk olyan információkat keresni és fogyasztani, amelyek összhangban vannak a korábban kialakult meggyőződéseinkkel
- egyre kevesebbet érintkezünk olyanokkal, akik nem osztják nézeteinket (vélemény buborékokba záródunk)
- egyre jobban számít az, hogy egy információ kitől jön és egyre kevésbé fontos az információ tartalma
- a miénkkel ellentétes nézetek egyre inkább az identitásunk elleni támadásnak, fenyegetésnek tűnnek (nem csupán ellenvéleménynek)
- hajlamosak vagyunk az általuk támogatott csoport támogatóit pozitív színben látni (pl. az ország javára dolgoznak, becsületesek, okosak, nagylelkűek, nyitottak), míg a másik csoport támogatóit negatívan látjuk (pl. önzők, arrogánsak, félrevezetettek, képtelenek felfogni a "tényeket", lusták, irracionálisak, megbízhatatlanok)
- a másik csoport tagjait egyfélének látjuk, sztereotípiák mentén írjuk le őket
- intenzív negatív érzéseket táplálunk a „másik” oldalhoz tartozók iránt (dühösek vagyunk rájuk, fenyegetve érezzük magunkat általuk, félünk tőlük, rossz szándékot tulajdonítunk nekik – ez az „affektív” polarizáció jelensége)
- a helyzeteket zéróösszegű „játéknak” látjuk egyre inkább, ahol az egyik csoport nyeresége a másik csoport vesztesége, ha "ők" nyernek, "mi" veszítünk
- a zéró összegű felfogás megakadályozza, hogy az ellentétes csoportokhoz tartozó emberek közös cél érdelében együtt cselekedjenek
Mit szeretnénk elérni?
* Ha többet megtudnánk egymásról, jobban megértenénk, kit mi hajt, miért gondolja azt, amit.
* Ha csökkenne a „másikkal” szembeni fenyegetettség érzése, mérséklődnének az indulatok.
Ahogy korábban írtuk, egymás meggyőzése nem cél :-)
Ha jelentkezés előtt még kérdésed lenne, írj nekünk:
- fókuszcsoportos beszélgetések eredménye, melyet különböző világnézetű személyek részvételével szerveztünk
- bevezető kiadvány bemutatása, mely körül járja a polarizáció (megosztottság) témáját és annak következményeit a projektben résztvevő országokban (Magyarországon, Hollandiában, Olaszországban, Spanyolországban és Törökországban)
2) Gyakorlatok, játékok, személyes történetek megosztása, beszélgetések. Néhány téma:
- identitás, ki vagyok én – mi az, ami összeköt, mi az, ami megkülönböztet másoktól
- értékek, melyeket fontosnak tartok
- félelmek, igények, remények
- kiben bízom, kit/mit és mi alapján tartok hiteles forrásnak
- el tudom-e képzelni, hogy nincs birtokomban a teljes igazság, lehet, hogy valamit rosszul ítélek meg
- aktív hallgatás és erőszakmentes kommunikáció
Ha tudunk, megpróbálunk közös pontokat találni anélkül, hogy a különbségeket háttérbe szorítanánk.
Fontos, hogy mindenki csak annyit oszt meg, amennyit szeretne, bármelyik feladatból ki lehet maradni.
Miért tartjuk fontosnak a tréninget?
Az európaiak többsége úgy véli, hogy országaikban nagyobb a megosztottság, a polarizáció, mint 10 évvel ezelőtt, és az emberek egyre inkább a "mi" és "ők" közötti ellentétben látják és írják le a politikát és a társadalmat. Minél polarizáltabb egy társadalom, annál inkább "törzsi" szemüvegen keresztül látjuk a világot, nem pedig mindenki közös javát szem előtt tartva. Az eltérő álláspontok megértése, sőt meghallgatása is egyre nehezebb ilyen légkörben. Eljön egy pont, amikor már nemcsak azt gondoljuk, hogy a másik félre van vezetve, vagy tudatlan, hanem rossz szándékot is tulajdonítunk azoknak, akik nem a "mi" csoportunkhoz tartoznak.
Ez a folyamat egy sor negatív következményhez vezet, ezek közül csak néhányat említünk:
- a hiedelmek és vélemények szélsőségesebbé válnak, egyre jobban hiszünk a saját igazunkban, ami csökkenti a másik meghallgatásának igényét
- a bizonytalanságot egyre inkább a gyengeség jelének tekintjük, az árnyalt, kritikai gondolkodás háttérbe szorul
- hajlamosak vagyunk olyan információkat keresni és fogyasztani, amelyek összhangban vannak a korábban kialakult meggyőződéseinkkel
- egyre kevesebbet érintkezünk olyanokkal, akik nem osztják nézeteinket (vélemény buborékokba záródunk)
- egyre jobban számít az, hogy egy információ kitől jön és egyre kevésbé fontos az információ tartalma
- a miénkkel ellentétes nézetek egyre inkább az identitásunk elleni támadásnak, fenyegetésnek tűnnek (nem csupán ellenvéleménynek)
- hajlamosak vagyunk az általuk támogatott csoport támogatóit pozitív színben látni (pl. az ország javára dolgoznak, becsületesek, okosak, nagylelkűek, nyitottak), míg a másik csoport támogatóit negatívan látjuk (pl. önzők, arrogánsak, félrevezetettek, képtelenek felfogni a "tényeket", lusták, irracionálisak, megbízhatatlanok)
- a másik csoport tagjait egyfélének látjuk, sztereotípiák mentén írjuk le őket
- intenzív negatív érzéseket táplálunk a „másik” oldalhoz tartozók iránt (dühösek vagyunk rájuk, fenyegetve érezzük magunkat általuk, félünk tőlük, rossz szándékot tulajdonítunk nekik – ez az „affektív” polarizáció jelensége)
- a helyzeteket zéróösszegű „játéknak” látjuk egyre inkább, ahol az egyik csoport nyeresége a másik csoport vesztesége, ha "ők" nyernek, "mi" veszítünk
- a zéró összegű felfogás megakadályozza, hogy az ellentétes csoportokhoz tartozó emberek közös cél érdelében együtt cselekedjenek
Mit szeretnénk elérni?
* Ha többet megtudnánk egymásról, jobban megértenénk, kit mi hajt, miért gondolja azt, amit.
* Ha csökkenne a „másikkal” szembeni fenyegetettség érzése, mérséklődnének az indulatok.
Ahogy korábban írtuk, egymás meggyőzése nem cél :-)
Ha jelentkezés előtt még kérdésed lenne, írj nekünk:
